Az autizmus mostanában egy nagyon felkapott és keresett téma, mind a tudományos, mind a mindennapi világban. Rengeteg kutatás foglalkozik a hátterével, valamint a fejlesztési és terápiás lehetőségekkel. Amit biztosan tudunk, hogy az autizmus spektrum állapot egy veleszületett idegrendszeri eltérés, a fejlődés egy sajátos útja, amely genetikailag meghatározott. Kialakulásában elsősorban genetikai tényezők, de bizonyos esetekben környezeti hatások is szerepet játszhatnak. Ezek a környezeti tényezők fizikai vagy biológiai jellegűek, és a magzati vagy kora csecsemőkori fejlődés során befolyásolják az idegrendszer működését (Stefanik, 2005).

Ma már rengeteg olyan program létezik, amely hangzatos névvel és látványos ígéretekkel próbálja megszólítani az autizmussal élő gyermekek családjait. Ezek közül sok „teljes felépülést” vagy nagyon gyors, irreálisan nagy javulást ígér (Stefanik, 2005).

Ezek az álterápiák nemcsak hatástalanok lehetnek, hanem sokszor kifejezetten veszélyesek, és feleslegesen terhelik a családokat érzelmileg és anyagilag.

A kutatások azt mutatják, hogy a leghatékonyabb megközelítés az, amikor különböző, bizonyítottan működő módszerekből állítunk össze egy olyan egyéni „keveréket”, amely az adott gyermek szükségleteihez igazodik (Stefanik, 2005).

Léteznek azonban úgynevezett kiegészítő terápiák, amelyeknek tudományosan igazoltan nincs autizmus-specifikus hatásuk, de nem járnak veszéllyel, és lehet egyéb pozitív hatásuk egy-egy nem autizmus-specifikus területen (Stefanik, 2018). Ezek a terápiák a megfelelő autizmus specifikus fejlesztések mellett kiegészítésként alkalmazhatók.

Ilyenek lehetnek:
– művészetterápia
– szenzomotoros tréningek
– állatasszisztált terápiák

Az egészségügyi szakmai irányelvek alapján a következő, gyakran „terápiaként” hivatkozott eljárásoknak nincs tudományos evidenciájuk az autizmus spektrum zavarra vonatkozóan, illetve egy részük kifejezetten cáfolt, és különböző mértékű kockázatot hordoznak:

• Vitaminkúrák
• Hiperbárikus oxigénterápia
• Kombinált védőoltások elutasítása (mint megelőzés)
• Facilitált kommunikáció
• Holding
• Eliminációs diéták (pl. glutén- és kazeinmentes)
• Nehézfémek kivonása (keláció)

       (Egészségügyi Szakmai Kollégium, 2020).

Az autizmus tehát nem betegség, ennélfogva gyógyítani sem lehet; csodamódszerek nincsenek. Az autizmus-specifikus ellátásban nagyon fontos a komplex, átfogó, tudományos evidenciákkal alátámasztott és személyre szabott módszerek alkalmazása. Az álterápiák útvesztőjében nehéz eligazodni, ezért javasoljuk a szülőknek és gondviselőknek, hogy mindig kérjenek segítséget autizmus szakirányú gyógypedagógusoktól.

“A szakembereknek megfelelő, tudományos bizonyítékokon alapuló információt kell nyújtaniuk a családok számára a különféle beavatkozásokkal kapcsolatban, hogy tájékozottan dönthessenek azokról (erős ajánlás). (Egészségügyi Szakmai kollégium, 2020)”

Akit részletesebben érdekel a téma, az alábbi hivatkozások között talál további forrásokat és olvasnivalót.

Felhasznált szakirodalom:

Emberi Erőforrások Minisztériuma. (2020). Egészségügyi szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarokról. Egészségügyi Közlöny, 2020/12.

Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognózis kérdése autizmusban – a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe (Doktori (Ph.D.) disszertáció). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológia Doktori Iskola, Budapest.

Stefanik K. (2018). Az autizmus spektrum zavarok evidencia-alapú oktatási és támogatási módszertanának alapjai. (5. fejezet) In

Győri M. És Billédi K. (szerk.) (megjelenés alatt) Atipikus diákok, segítő appok, tudományos evidenciák. Eötvös Kiadó, Budapest.

Ajánlott oldalak:

Egészségügyi szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarokról.

AOSZ INFObázis